Véradás kizáró okok – mikor nem adhatsz vért?

A véradás rendkívül fontos és nemes cselekedet, nem véletlenül mondják, hogy aki vért ad, az életet ad. Ráadásul a véradás egyáltalán nem bonyolult folyamat, és mindössze minimális kellemetlenséggel jár, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy ha teheti, adjon vért. (És mentsen életet!)

Vannak azonban olyan helyzetek – véradást kizáró okok – amikor ez sajnos nem lehetséges. De mielőtt belemennénk a részletekbe, először nézzük meg röviden, ki az, aki adhat vért? 

Véradásra a 18 és 65 év közötti, egészséges felnőttek jelentkezhetnek, akiknek a testsúlya eléri az 50 kilogrammot, de nem haladja meg a 140-et. Minden véradás előtt az önkéntesnek nyilatkoznia kell egészségi állapotáról, gyógyszerszedési szokásairól, illetve egy rövid orvosi vizsgálaton is át kell esnie, ami megerősíti az alkalmasságát. 

Ennek a rövid orvosi vizsgálatnak a során egy ujjbegyből vett vérmintából meghatározzák az önkéntes vérének a hemoglobin értékét, és az első véradók esetén a vércsoportot. Véradás előtt néhány olyan rövid vizsgálatot is elvégeznek, mint a vérnyomásmérés, a pulzusszámlálás, szükség esetén a testsúlymérés, és betegség gyanúja esetén a lázmérés, a mellkas meghallgatása, a nyirokcsomók tapintása.

A fenti vizsgálatok elvégzése után, ha minden mért érték normális, akkor az önkéntes véradó, szándékának megfelelően adhat vért. 

Melyek azok az okok, amelyek kizárnak a véradásból?

Az első és legfontosabb véradást kizáró ok a nem megfelelő egészségi állapot. Nem adhat vért, akinek 37,5 fokot meghaladó hőemelkedése van, vagy az elmúlt három hétben 38 fokot meghaladó lázas megbetegedése volt. Szintén nem adhat vért, aki bármilyen transzfúzióval átvihető, fertőző betegségben szenved, mint például a fertőző májgyulladás, HIV, Chagas-betegség, különböző gyermekbetegségek, stb.

Különböző krónikus betegségek, a közelmúltban lezajlott akut fertőzések is kizárhatnak valakit a véradásból:

• Például a szív-, az érrendszer- és a keringési rendszer betegségei véradást kizáró okok, de kivételt képez egy gyógyszerrel karbantartott magas vérnyomás, vagy egy több mint két éve meggyógyult szívizomgyulladás. A légzőszervi, alsó és felső légúti megbetegedések esetében a teljes gyógyulást követően 14, illetve 30 nappal később már lehet vért adni. 
• Nem adhat vért, aki gyulladásos bélbetegségben vagy Crohn-betegségben szenved, ugyanakkor az sem adhat vért, akinek 1-es típusú cukorbetegsége van és inzulin kezelésre szorul. A vese betegségei, a húgyúti fertőzések és a prosztata különböző megbetegedései is kizáró okok lehetnek a véradásnál, ugyanúgy, mint az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a súlyos csontritkulás, vagy a reumás megbetegedés. 
• Ha valakinél autoimmun betegséget vagy immunhiányos állapotot diagnosztizáltak, akkor az az illető nem adhat vért. Érdekes módon szintén nem adhat vért, akinek élete során súlyos, életet veszélyeztető túlérzékenységi (anafilaxiás) reakciója volt rovarcsípéstől, ételtől, gyógyszertől.
• A pszichiátriai vagy hangulati betegségek nem véradást kizáró okok. A figyelemzavar, a hiperaktivitás, a hangulati megbetegedések és a depresszió esetében a kezelés során felírt gyógyszerek jelenthetnek kizáró okot a véradásnál, maga az állapot nem. Viszont nem adhat vért, aki skizofréniában vagy olyan betegségben szenved, ami téveszmékkel, hallucinációval, a valóság hibás értelmezésével jár együtt.
• Az idegrendszer betegségeinek nagy része, mint az Alzheimer-betegség, a Huntington-kór, a Parkinson-kór, vagy a Sclerosis multiplex véradást kizáró ok, és az sem adhat vért, akinek valaha stroke-ja volt. 

Nem adhat vért az a nő sem, akinek az elmúlt fél évben megszakadt a terhessége, vagy éppen állapotos, vagy fél éven belül szült. A menstruáció, a szoptatás vagy a fogamzásgátló szerek használata ugyanakkor nem befolyásolja az alkalmasságot.

Fontos megjegyezni, hogy az a személy is kizárható a véradásból, akivel szemben a kivizsgáló szakemberben kétség merül fel a válaszok megbízhatóságával kapcsolatban. Szintén nem adhat vért, aki alkoholos, vagy pszichoaktív szerek befolyása alatt áll. A tudatmódosító szerek használata esetében a kizárás az állapot rendeződéséig tart, azaz ha valaki rendszeresen használ ilyen szereket, nem adhat vért akkor sem, ha a véradás pillanatában éppen tiszta. 

A fogyatékkal élők nincsenek kizárva a véradásból, a hallási vagy látási fogyatékkal élők adhatnak vért, ha a kommunikáció velük zavartalan. A mozgásban korlátozottak is adhatnak vért, ha fel tudnak ülni az ágyra; kerekesszékből biztonsági okok miatt nem lehet vért adni. Az értelmi fogyatékkal élők csak akkor adhatnak vért, ha erről tisztán tudnak nyilatkozni.

Nem adhat vért, aki a véradás napján, a véradást követő 12 órán belül magasban vagy veszélyes helyen tervez munkavégzést, például a pilóta, a busz- vagy a mozdonyvezető, a rendőrségi vagy a mentő sofőr, a búvár, a darukezelő, a tűzoltó stb.)  vagy aki extrém sportolást tervez (pl. siklóernyő, hegymászás, búvárkodás). A véradásból való kizárás természetesen csak az adott napra vonatkozik.

Nem vehet részt véradásban, akit állat harapott meg (háziállat esetében a seb teljes gyógyulásáig, míg ismeretlen vagy vadállat esetében egy évig). Az sem, akiből kullancsot távolítottak el az elmúlt 30 napban, vagy aki trópusi országokban járt a közelmúltban és ott csípte meg szúnyog. 

Sokak számára meglepő lehet, hogy nemcsak nagyműtétek után fél évig nem adható vér, hanem fogászati kezelések után is átmeneti kizárás várható. A kezelés súlyosságától függően 1-14 napnak kell eltelni a véradásig. Az endoszkópos vizsgálatok után fél évig, míg kontrasztanyagos vizsgálat után pedig két hónapig nem lehet véradásra menni.

A legmeglepőbbek talán a következő véradás kizáró okok: tetoválás, testékszer, tartós sminktetoválás csináltatása és az akupunktúrás kezelés után fél évig nem adható vér. 

Az egészségügyi okok mellett sok esetben a szedett gyógyszerek is befolyásolják, hogy ki adhat, illetve ki nem adhat vért, ezért véradáskor mindig pontosan be kell ezekről a szerekről számolni az előzetes vizsgálatot végző orvosnak. Például vannak olyan gyógyszerek, amelyek mellett adható vér, de abból bizonyos vérkészítmények nem állíthatóak elő. Az egyik ilyen gyógyszer az aszpirin, amelynek szedését követően két hétig nem állítható össze konkrét vérkészítmény; viszont maga a vér ettől még levehető és felhasználható.

A közhiedelemmel ellentétben, ezek nem véradást kizáró okok

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a tetoválás vagy a testékszer kizárja a véradást. Ahogy a fenti részben már szó esett róla, a testékszer és a tetoválás elkészíttetése után mindössze fél évig nem lehet vért adni, mert ebben az időszakban magas a fertőzés kockázata. (Viszont mivel a tartós sminktetoválás is ebbe a kategóriába tartozik, ezért aki rendszeresen csináltat sminktetoválást, nagy valószínűséggel egyáltalán nem adhat vért.) 

Egy másik elterjedt téveszme, hogy aki gyakran utazik, az nem adhat vért. Bár bizonyos országokba való utazás után vannak időszakok, amikor nem ajánlott a véradás, az utazás önmagában nem zár ki a véradásból. 

A krónikus betegségeket is gyakran véradást kizáró okként kezelik. Ez részben igaz, de az olyan betegségek, mint az asztma, a diabétesz (kivéve az 1-es típusút), a magas vérnyomás a közhiedelemmel ellentétben nem tartoznak a véradást kizáró okok közé.

Sokan a rendszeres gyógyszerfogyasztást tartják kizáró oknak, és bár igaz, hogy vannak előírások és korlátozások, az általánosan szedett fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők, koleszterinszint-csökkentők általában nem zárják ki a véradást.

Fontos itt is megjegyezni, hogy a véradást kizáró okok és a véradásra vonatkozó szabályok országonként és véradószervezetek szerint eltérhetnek egymástól.

Az életmentő véradás és plazmaadás

A véradás során a vér mindkét alkotórésze, a plazma és a sejtes elemek (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke) is levételre kerül, míg plazmaadás során a vérplazma egy része kerül csak levételre, az alakos elemeket sóoldat kíséretében visszajuttatják a keringésbe.

A szervezet a plazmából kivont fehérjéket (más néven proteineket) nagyon gyorsan képes reprodukálni, ezért egy plazmaadományozó évente akár 45 alkalommal is adhat vérplazmát, míg a véradás ugyanebben az időszakban nőknél csak évi négy, míg férfiaknál évi öt alkalommal megengedett. 

Érdekesség, hogy bár a véradást kizáró okok és plazmaadást kizáró okok között sok a hasonlóság, azért eltérések is tapasztalhatók.

Mind a véradás, mind pedig a plazmaadás rendkívül fontos tevékenység, segít fenntartani a vérkészletet a kórházakban, ami hozzájárul az intézmény zavartalan működéshez és az életmentéshez. A levett vér és plazma egy részét a gyógyszeripar kutatásra és fejlesztésre fordítja, míg másik része a gyógyszerek készítésében játszik szerepet. 

Összességében mindkettő nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi rendszerek működésében és a betegek életének megmentésében. A rendszeres vér- és plazmaadás az egészségügy egyik sarokköve, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy amennyire teheti, vegyen részt ebben az életmentő tevékenységben.